Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR)

Az EKR rendszer 2021 januárjától lépett életbe és 2020 január 16 után megvalósuló energetikai célú beruházások végrehajtására nyújt elszámolási lehetőséget. A rendszer célja, hogy a Magyarországon működő energiaforgalmazó vállalkozásokat károsanyag kibocsátás csökkentésre ösztönözze, ennek érdekében tervszámokat, megváltási egységárat vezet be, illetve nem teljesülés esetére büntetést helyez kilátásba.

Mivel az energiahordozók forgalmazói (üzemanyag, gázkereskedők) illetve az áramszolgáltatók önmagukban nem tudják a kötelezettséget megvalósítani, akár saját partnereiket, akár bárkit a piacról segítségül hívhatnak ehhez. Azokat, akik valamilyen kivitelezés, vásárlás során kimutatható energiamegtakarítást értek el, legyen szó akár elektromos járművekről, kazáncseréről, fűtés, világításkorszerűsítésről, modern nyílászárókról, vagy épület hőszigetelésről.

Mekkora mértékű megtakarítást kell elérni az EKR-ben?

Az EKR rendszerben az előírt megtakarítás mértéke 2024-ig folyamatosan nő, majd 2027-től csökken:

  • 2021-ben 0,05%,
  • 2022-ben 0,1%,
  • 2023-ban 0,3%,
  • 2024 és 2027 között 0,5%
  • 2028-ban 0,35%
  • 2029-ben 0,15%
  • 2030-ban 0,05% lesz, mindig a megelőző évi energiamennyiségre számítva.

A g7.hu cikke szerint a lehetséges intézkedések köre rendkívül széles: világítás-korszerűsítés, hőszigetelés és nyílászáró csere, használati meleg víz és fűtési rendszerek korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználása, napelemes és napkollektoros rendszerek telepítése, épületgépészeti és -felügyeleti rendszerek, de akár járműcsere programok is megvalósíthatók az EKR keretein belül. Előzetes hírek szerint több, mint 50 féle úgynevezett katalógus-intézkedést fog tartalmazni a rendelet, emellett pedig a jogszabály lehetőséget biztosít az egyedi beruházások elszámolására is energetikai tanúsítvány kiállításával.

Mennyi forrást jelent ez a rendszer az energiahatékonysági beruházások számára?

Bár a százalékok elsőre nem tűnnek soknak, a valós energiafelhasználás mértékében mégis kijelenthetjük, hogy hatalmas összegek fognak megjelenni az energiahatékonyságot növelő célra a magyar gazdaságban.

Kép forrása: g7.hu

Ha a fenti számokhoz hozzáadjuk az üzemanyagforgalmazókra kirótt kötelezettséget is, akkor 2021-ben az 50 000 Ft/GJ megváltási összeg már a 10 milliárd Ft-ot is meghaladhatja, míg 2024-2027-ben a csúcsidőszakban a 130-140 milliárd Ft-ot is elérheti évente a kvóta megváltásának költsége.

Hogyan nyerhet Ön is ezen?

Weboldalunk célja feltárni a kínálatot azokról a 2020 január 16. óta megvalósult, vagy tervben levő beruházásokról, amelyek nem részesültek semmilyen kedvezményben eddig, ugyanakkor jól számíthatóan elértek kibocsátás csökkentést. Az így feltáruló kvótára segítünk vevőt találni, ezzel a beruházás költségét akár utólag is csökkentve.

Bár még nem tudjuk pontosan mely intézkedések lesznek először bevonva a a fél évente felülvizsgálatra kerülő elszámolható beruházások közé, de nézzünk két elméleti példát. Egy korábban 7 literes fogyasztású benzines járművel közlekedő magánszemély ha átül egy elektromos járműbe, és azzal 15 kWh fogyasztással jár, akár 1.000.000 Ft-ot is érhet a szolgáltatóknak! De pl. egy 15 éves hűtőgép lecserélése is megérhet 25.000 Ft-ot, ami akár 20% árkedvezményt is jelenthet.

Külföldi példákból tudjuk, hogy nem egy esetben célzott vásárlási kuponok nyújtásával segítették az ottani EKR rendszer kötelezettjei az esetleg halogatott beruházások fellendülését, egyes országokban lehetett érvényesíteni a közlekedési kibocsátáscsökkenést, más országokban kifejezetten az épületgépészeti megoldásokat részesítették előnyben. Összességében azonban nem volt olyan ország ezen rendszerek bevezetése óta, ahol a kitűzött célokat ne érték volna el.